Márciusi könyvajánló

Tisza Kata: Kékre szeretni

Kiszabadulni a fájdalom fogságából: lehetséges a teljes gyógyulás?

Ez a kötet a pszichológia egyik legégetőbb kérdésére keresi a választ: felülírható-e a bántalmazást szeretettel összetévesztő, mélyen rögzült kötődési minta? A szerző egy teljesen új műfajt teremtve, a „feldolgozásregény” eszközével vezet végig egy abuzív kapcsolatból való kilépés és belső újjászületés folyamatán.A történetet három nézőpont – a nő, a férfi és a terapeuta – metszetében láthatjuk, ami tűpontos és mély elemzést tesz lehetővé. A regény nemcsak egy sorsot mesél el, hanem egyfajta terápiás iránytűt is ad az olvasó kezébe, segítve, hogy a fájdalmas felismeréseken keresztül eljussunk egy szabad, egészséges identitáshoz és a valódi szeretet megéléséhez.

 

Boronkai Dóra: A társalgási képesség fejlődése gyermekkorban

Hogyan tanulunk meg beszélgetni? – Útmutató a gyermeki kommunikáció világához

A gyermeknyelvi kutatások gazdag nemzetközi és hazai hagyományaira építve ez a kötet egy izgalmas kérdést jár körül: miként válik a kisgyermek értő társalgópartnerré már az első szavak előtt? A könyv a társalgáselemzés módszereivel mutatja be az interakciós készségek fejlődését, így egyszerre nyújt mély elméleti tudást és gyakorlati felismeréseket.
A kötet nélkülözhetetlen forrás a szakemberek – kutatók, nyelvészek és pedagógusjelöltek – számára, de a gyakorlatban dolgozó kisgyermeknevelők és óvodapedagógusok is értékes támpontokat találnak benne a mindennapi munkájukhoz. Emellett szívből ajánljuk szülőknek és nagyszülőknek is: azoknak, akik tudatosabban szeretnék kísérni gyermekük fejlődését, és szakmailag megalapozott módszerekkel segítenék a családi beszélgetések kiteljesedését.

 

Takács-Sánta András: Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában

Eleged van a világvége-hangulatból? Itt az ideje a cselekvő reménynek!

Nem áltatunk: civilizációnk az ökológiai szakadék szélén táncol. A klímaválság és az élővilág pusztulása rideg valóság, de ez a könyv nem a beletörődésről szól. Nem fest rózsaszín képet, viszont megmutatja: a „Mad Max-szerű” jövő nem sorsszerű. A sorsunk a saját kezünkben van – a tiédben is. Ez a kötet több tucat inspiráló mikroesszén keresztül rajzolja ki egy új, fenntartható világ térképét. Arról szól, hogyan építhetünk a pazarló fogyasztás helyett életerős közösségeket, és hogyan válhatunk mi magunk a változás hőseivé. Mert a „jó élet” nem a tárgyakról, hanem a bátorságról és a kapcsolódásról szól.

 

Pszichológiai gyakorlatok 2. – Érzelmek, szorongás, nyelv

Hogyan formálják mindennapjainkat a pszichológia láthatatlan mozgatórugói? Mit üzennek az érzelmeink, hogyan érthetjük meg a szorongást, és mi zajlik a kulisszák mögött, amikor nyelvet használunk? A Pszichológiai gyakorlatok sorozat második kötete ezekre a kérdésekre keresi a választ, hidat képezve az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazás között.
Módszertani iránytű a tudomány világához
A kötet szerves folytatása az első résznek (Kommunikáció, motiváció, problémamegoldás, megküzdés), mélyebbre ásva a lélektan meghatározó területein. A könyv nem csupán elméleti összefoglalót nyújt, hanem:
Részletesen bemutatja a témákhoz kapcsolódó vizsgálati módszereket.
Gyakorlati útmutatást ad a legfontosabb mérőeszközök használatához.
Nélkülözhetetlen segítséget nyújt műhelymunkák, szakdolgozatok és tudományos közlemények készítéséhez.

 

Al Ghaoui Hesna: Miért pont én

„Miért pont én?” – tesszük fel a kérdést, amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok. Legyen szó egy váratlan betegségről, egy fájdalmas válásról, a munkahelyünk elvesztéséről vagy a gyász feldolgozhatatlan csendjéről, a krízis pillanataiban gyakran érezzük magunkat eszköztelennek. Eközben a világ zaja – háborúk és kollektív traumák hírei – csak tovább nehezíti a belső egyensúlyunk megtalálását. Van-e kiút az áldozatszerepből? Képesek vagyunk-e a legmélyebb kudarcainkból is erőt meríteni?

A túlélésen túl: A poszttraumás növekedés
Al Ghaoui Hesna korábbi haditudósítóként a világ legvéresebb konfliktusait látta testközelből. Saját belső sebeit és tapasztalatait alapul véve indult el azon az úton, hogy megfejtse: mi teszi az embert képessé az alkalmazkodásra egy széteső világban?
Legújabb kötetében olyan sorsfordító történeteket tár elénk, amelyek a lehetetlennek tűnő talpra állásról szólnak:
Anthony Graves, aki 18 évet töltött ártatlanul a halálsoron.
Edith Eva Eger, aki a holokauszt borzalmai után vált a lélek gyógyítójává.
Lukoviczki Réka, aki egy tragikus baleset után talált rá új önmagára.
Szakértői iránytű a belső békéhez
A személyes sorsokon túl a szerző olyan világhírű szaktekintélyekkel járja körül a trauma és a gyógyulás témakörét, mint dr. Máté Gábor, dr. Peter Levine és dr. Jack Saul. Beszélgetéseikből egyfajta térkép rajzolódik ki, amely a fájdalom sötétjéből a poszttraumás növekedés felé vezet.

Prof. Dr. Lükő István: A remény pedagógiája

Környezetpedagógia a digitális korban: Kihívások és válaszok

Milyen helye van a természetnek egy olyan világban, ahol a fizikai és a virtuális valóság határai elmosódnak? Hogyan alakíthatja át a neveléstudományt a technológiai robbanás, és miért válik sürgetőbbé a környezeti szemléletformálás, mint valaha?
Ez a kötet a környezetpedagógia legaktuálisabb kérdéseit vizsgálja, miközben a neveléstudomány történeti összefüggéseibe ágyazva mutatja be korunk sorsfordító változásait.
A negyedik dominanciaváltás küszöbén
A szerző rávilágít, hogy az oktatás rendszere ma egy újabb mérföldkőhöz érkezett. A klímaváltozás, az energiaválság és az ipari forradalmak (4.0 és 5.0) közepette tanúi vagyunk:

a digitális pedagógia és a mobil tanulás térnyerésének,

az iskola falait átlépő, rugalmas tanulási környezetek kialakulásának,

valamint az IKT-alapú rendszerek sokszínűségének.

A természet reneszánsza a virtuális világban

A könyv központi gondolata a harmonikus egyensúly keresése. Miközben a digitális eszközök uralják a mindennapjainkat, a nevelésben és a tudományban egyaránt felértékelődik a természeti környezetben eltöltött idő. A kötet nem csupán elméleti szintézist kínál korábbi publikációk alapján, hanem a szociológiából ismert „életérzületek” módszertani kategóriájával élve ragadja meg korunk pedagógiai valóságát.